játszódjatok, a kertben hever a lábatok elõtt minden, ami lehet, hogy kell, minden, ami kell lábatok elõtt hever, minden jó lesz, minden jó, ez az én kertem és boldog lesz benne minden földlakó!
Tegye fel a kezét, aki együtt akar velem lázadni az ellen a platonikus gondolkodásmód ellen, ami a szemlélődő életet helyezi előtérbe a tevékennyel szemben.
John Dewey is lázadt, és A példaképe, Cassavetes is, bár kik ők egyáltalán. Két halott pasi.
Csak hogy világos legyen, mi ellen:
"Az élmény becsmérlő felfogása azonos volt azzal a nézettel, amely a gyakorlati tevékenységet az elméleti tevékenység alá sorolta be: az előbbit függőnek tartotta, amely kívülről nyer ösztönzést, s amelyet a valódi létezés tökéletlensége jelöl; az utóbbit viszont függetlennek és szabadnak tekintette, mert teljes és önmagában elégséges – vagyis tökéletes... BULLOCKS!
Csakis a racionális gondolkodás, a szemlélődő éleslátás dolgai voltak azok, amelyek megfeleltek a szükségtől, munkától és gondtól való szabadság feltételeinek. Csupán ezek voltak önmagukban is elégségesek, önmagukban létezők és önmagukat értelmezők... BULLOCKS!
Amennyiben a görög filozófia helyesen járt el, amikor a megismerésről úgy gondolkodott mint szemlélődésről, s nem mint termékeny művészetről, és amennyiben a modern filozófia elfogadja ezt a döntést, úgy az egyetlen logikus irány a létrehozás minden formájának viszonylagos lebecsülése, hiszen azok a gyakorlat eljárásai, a gyakorlat pedig az elgondolás szerint alsóbbrendű a szemlélődéshez képest." BULLOCKS!
Az ember nem akkor tud meg bármit is, ha Flaubert, Proust vagy Virginia Woolf képzelt hasonmásaként elszakad a társadalomtól, és valami emelkedett, testtől elszakadt tudatállapotba kerül.
Tegye fel a kezét, aki egyetért velem.
kertblog
