játszódjatok, a kertben hever a lábatok elõtt minden, ami lehet, hogy kell, minden, ami kell lábatok elõtt hever, minden jó lesz, minden jó, ez az én kertem és boldog lesz benne minden földlakó!
Nagyon érdekes, maga Felix Krull írt nekem az előbb emailes üzenetet. Mégpedig ezt.
"Képzelje el, hogy érzi magát egy szerelmes ember, amikor eljön az a
pillanat, amely egész élete fölött dönt. Figyelmeztetem, hogy nincs
veszteni való idõnk. Ne tekintse a "válasszon" szót olyan ridegnek:
hiszen ezáltal válik az életem és a saját életének bírájává. Azt
kívánja, hogy boruljak térdre és zokogjak, mint egy hülye, és
könyörögjek, hogy szánjon meg engem? Nem, madame, ez bizonyára nem
tetszenék magának, és nem vezetne semmire. Bizonyos vagyok abban, hogy
elnyerhetem a szívét, szerelmet kérek tehát, és nem irgalmat.
kertblog
