játszódjatok, a kertben hever a lábatok elõtt minden, ami lehet, hogy kell, minden, ami kell lábatok elõtt hever, minden jó lesz, minden jó, ez az én kertem és boldog lesz benne minden földlakó!
nyuszi nekem, ahogy odaér hozzám a Hollán Ernő utcai Zeneiskolánál: "Tiszta Uma vagy, ahogy így jössz szembe, ezzel a wasted face-el". Ez persze még tegnap volt, most itt ülök a gép előtt, jó lenne tudni, ki hamuzott bele az antikoltra pácolt számítógépasztalom klaviatúratartójába (én), lenne más dolgom is így reggel hétkor, de orvoshoz megyek és ilyenkor mindig bennem van a drukk, úgy három éve, és nem Umára, hanem inkább rá szeretnék hasonlítani.
kertblog
